A három napos nemzetközi romakonferenciát követően futottunk össze Kövesi Vilmossal, az OCÖ CSZOSZ-frakciójának vezetőjével, akit a legutóbbi - vitatott legitimitású - rendkívüli közgyűlésen elnökhelyettessé választottak az ott megjelent képviselők. Mindenek előtt azt szerettük volna megtudni, milyen álláspontot foglal el szervezete a július 4 -re - Horváth Aladár által - összehívott rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban, illetve hogyan képzelik el az OCÖ további tevékenységét? Kövesi Vilmos Várfalvi Attila kérdéseire válaszolt.

– Elnökhelyettes úr, mi a helyzet az Országos Cigány Önkormányzatban? A rendkívüli közgyűlés óta történt kapcsolatfelvétel a Roma Parlament képviselőivel?
– Természetesen igen. Legalábbis tegnap még arról beszéltünk, hogy kiküldjük nekik a meghívót, úgyhogy remélem, már meg is megkapták. Ezenkívül zárt ajtók mögötti beszélgetéseket szoktam kezdeményezni, vagy velünk szemben kezdeményezték, ez megvolt a Roma Parlament részéről is. A Roma Parlamentet ugyanúgy meg kell különböztetni a frakciót alkotó képviselőiktől, mint a CSZOSZ-t vagy MCF-et, hiszen nem az összes tagja van bent az Országos Cigány Önkormányzatban, hanem egyes személyek. És ilyenkor - gondolom én -, a Roma Parlament is ugyanazt teszi, mint bármely más hasonló szervezet: a közgyűlések előtt összejön az adott szervezet tagsága (nemcsak a képviselők), s átbeszélik hogy a közgyűlés előtt mit tárgyaljanak, és hogyan tárgyalják, vagy mit képviseljenek és mit ne...
– A meghívót a Roma Parlament frakció tagjainak küldték el?
– A vezetőjének, Zsigó Jenőnek. Zsigó Jenő az a személy, aki a Roma Parlamentet vezeti, adja az irányvonalat. A Fővárosi Önkormányzatnál látható, érzékelhető, kézzel fogható munka folyik. Az, hogy több száz embernek vagy gyermeknek emeltette meg az ösztöndíját, vagy az, hogy több mint 2000 gyereket vitt el, vagy visz el nyaralni, az, hogy különböző nagy rendezvényeket, kulturális rendezvényeket tudott már ennyi idő alatt, három hónap alatt lebonyolítani.
– Korábban is…
– Korábban is, így van. Ő készült erre, s úgy látszik, neki volt már egy kidolgozott tematikája az ideológiája mellett, és felkészült minderre. Míg Horváth Aladár nem, ő azt hitte, hogyha az események csak úgy magától zajlanak, s mennek…
– Elnök-helyettes úr, hadd szakítsam félbe, mert talán nem az lenne a legfontosabb most, hogy a Roma Parlament és Horváth Aladár munkáját minősítsük, hanem hogy a CSZOSZ, illetve az új OCÖ vezetés terveiről nyilatkozzon. Rögtön mindjárt az első kézenfekvő kérdés, hogy mi lesz pénteken? Elmegy-e a két frakció az akkor még hivatalban lévő elnök által összehívott közgyűlésre? Tárgyaltak-e erről az MCF-fel, döntöttek-e valamiben? S hogyha nem mennek el, akkor mikor lesz a következő közgyűlés?
– Ha most a tévében vagy a rádióban lennék, azt mondanám, visszatérnék a kérdésre. Nagyon fontos az, hogy a Fővárosi Önkormányzat és az Országos Cigány Önkormányzat között milyen kapcsolat alakul ki. Zsigó Jenő felkészült roma politikus, ezért szeretnénk őt megkeresni, megszólítani, hogy jöjjön és támogassa az Országos Cigány Önkormányzat munkáját. Ne zárkózzon el tőle, azokat az okos gondolatokat, ötleteket, azt a strukturális rendszert, amit valaha ő megálmodott, próbáljuk meg behozni a rendszerbe. Próbáljunk programok mentén dolgozni. Az országos önkormányzatnak nagyobb a költségvetési előirányzata, mint a fővárosinak. A fővárosi el tudott kezdeni dolgozni, nem tudom, hogy hogy, de azt jól csinálja. Az országos pedig nem. Ebből le kell vonni a következtetéseket, ezért mondtam azt, hogy Horváth Aladár alkalmatlan az Országos Cigány Önkormányzat elnöki pozíciójára.
– A leváltása meg is történt, de most az a kérdés, hogy pénteken elmennek-e?
- A pénteki közgyűlést - amit ő összehívott -, nem fogadjuk el, s nem tartjuk legitimnek.
– Röviden tehát: nem mennek el a pénteki közgyűlésre…
– Nem fogunk elmenni. Nem tartjuk legitimnek és hivatalosnak, amit ő kiküldött. Ha Horváth Aladár tovább akarja fokozni a feszültséget általában a romákkal, vagy velünk szemben, tegye, mi állunk elébe. Ha bíróságra viszi az ügyet, én nagyon bízom abban, hogy a bíróság pártatlan döntést fog hozni. És nagyon bízom abban is, hogy Horváth Aladár emelt fővel tud távozni, és el tudja fogadni a többség véleményét és akaratát, s az elkövetkezendő időszakban is hasznos tagja lesz az Országos Cigány Önkormányzatnak azon a területen, amelyen eddig is dolgozott. Bár ott is kell változtatni, mert nemcsak az kell, hogy a problémákat feltárjuk, hanem az is, hogy meg is oldjuk őket. Kezdeményezni fogom vele is a tárgyalásokat, szeretnék vele leülni, mert eddig az elmúlt három hónap során erre nem volt lehetőségem. Most hirtelenjében pozíció-ajánlatokkal próbál meg minket elárasztani, aminek a hátterében érdemi lehetőség nincs.
– Ezzel arra utal, hogy Horváth Aladár megkereste volna a CSZOSZ-t valamilyen ajánlattal, hogy működjenek együtt az MCF kizárásával?
– Miután az MCF -el megállapodtunk, Horváth Aladár egy erősebb kaliberű megállapodási javaslattal jelentkezett. A CSZOSZ nem fog kirekesztő politikát folytatni az Országos Cigány Önkormányzatban, vagy bárhol az országban. Én nagyon szeretném az össztársadalmi békét megalapozni, ezért a jövő héttől - s ennek már megvan a felelős személye - szeretnénk létrehozni a magyarországi roma civil szervezetek nagy kerek-asztalát.
– Ki ez a személy, ki fog vele foglalkozni?
– Farkas Antal. Azt szeretném, ha a magyarországi civil szervezetek hovatartozás nélkül felvállalnák azt, amiért és amire hivatottak. A szemünk előtt az kell, hogy lebegjen, hogy hogyan tudjuk kezelni a magyarországi cigányság problémáit, gondjait, örömeit, esetlegesen mi hogyan tudunk információkat nekik eljuttatni, s hogyan tudjuk támogatni őket. Egy adott településen a cigányokat nem szabad megosztani azért, mert az önkormányzat - tegyük fel - baloldali, a szervezet pedig jobboldali. Milyen munka lesz akkor? Olyan, mint ami az elmúlt eddigi nyolc évet jellemezte, de éppen ebből akarunk kilábalni, hát ezért váltottunk.
– Horváth Aladár megkeresése a CSZOSZ hivatalosan adott már választ?
– Nem. Ez egy nem hivatalos beszélgetés volt, sőt, nem is velem, hanem Dógi Jánossal, a CSZOSZ elnökével folyt. De a CSZOSZ-nek volt egy egyöntetű, határozott álláspontja, véleménye, a 16 fős CSZOSZ-es frakció tagsága határozottan kijelentette, hogy nem kívánja támogatni Horváth Aladárt az elnöki pozíciójában. Nem zárkózott el viszont attól - sőt kérte -, hogy Horváth Aladár az Országos Cigány Önkormányzat hasznos tagja maradjon, és dolgozzon. Ahogy az előbb említettem, nem a kirekesztő politikát szeretnénk. Sőt, bármilyen furcsán is hangzik, felvállalom: én a roma politikát nem jobboldalra és baloldalra helyezem, hanem romaügyként kezelem. És azt mondom, hogy a Lungo Drom két személyiségét is lehetőséghez kell juttatni. Meg kell találni számukra is az adott kabineti rendszerben, hogy milyen tevékenységet végezhetnének, milyen feladatot látnának el szívesen. Végül is egy nagy, országos szervezetről van szó.
– Van most a kisebbségi törvénnyel foglalkozó munkacsoport az OCÖ-ben?
– Igen, van, de némileg át kell alakítani. Meg kell keresnünk azokat a roma jogász szakembereket – vannak ilyenek Magyarországon, nem egy és nem kettő -, akik felvállalnák azt, hogy elkészítsük a kisebbségi törvény módosítását. Javaslatokat kell tennünk, meg kell nyernünk mindenkit, aki szeretne a roma ügyön segíteni. A Romaügyi Hivatal is együtt kell működnünk. Készítsenek el ők is egyet változatot, meg mi is, és fésüljük össze, tekintsük át, tartsunk diskurzusokat, s hogyha kell, nyilvános üléseket arról. Hallgassuk meg a lakosság álláspontját is, mert tudnunk kell azt, hogy az emberek hogyan képzelik a jövőben a törvény dolgait?
– Ezt az új munkacsoportot hogyan akarják összeállítani, közgyűlési határozattal vagy elnökségi döntéssel? Ezzel megint arra akarok kilyukadni, hogy mikor lesz legközelebb közgyűlés?
– Kimondottan közgyűlési határozattal. Nagyon bízom benne, hogy még szeptember előtt ez meglesz. Nagyon gyors ütemben kezdett a CSZOSZ és az MCF frakciója dolgozni. A CSZOSZ és frakciója pénteken gyűlést fog tartani, és egy munkaanyagot fog tárgyalni, mely arról szól, hogy hogyan képzeli el az OCÖ munkáját, feladatait az elkövetkezendő négy évben, mi ebben szervezet szerepe, milyen programokat végeztek az adott megyében, és esetlegesen ezek a programok milyen célt értek el? Ezt meg kell tenni az Országos Cigány Önkormányzatnál is. Meg kell nézni az egyes programok erősségeit és a gyengéségüket, s ezeket tovább kell vinnünk az adott szaktárcákhoz. A szaktárcáknál levő szakreferensekkel együtt kell működnünk. Közösen kell kidolgozzuk a programokat az elkövetkezendő időszakban. Szeretném azt, hogy a kabinetek mellé legyenek roma szaktanácsadók odarendelve, s megszólítani a vidéki cigány embereket, akik a roma ügyben dolgoztak, vagy hogyha kell, ha szükséges, magyar embereket. Olyanokat, akik nyolc, vagy tizenkét éve dolgoznak a roma ügyben. S még akkor is, ha nincs felsőfokú végzettségük. S ehhez kell a roma civil kerek-asztal és kell az Országos Cigány Önkormányzat is. Hidat kell építenünk. Az egyik oldalról indulna el a civil szféra, a másikról az önkormányzat, s valahol csak találkozunk. Nagyon bízom abban, hogy azzal a gyors munkával, amellyel most így nekiálltunk és dolgozunk, el tudjuk készíteni a rövid-, közép- és hosszú távú tervezetünket. A végrehajtásukhoz pedig olyan személyek kellenek, akik a roma ügyet hivatásuknak tekintik. Amennyiben nem az érdemi munka helyeződik előtérbe, akkor le kell vonni a konzekvenciákat. Sokan megkérdezték tőlem, miért nem én leszek az elnök? Hát ezért, mert én a szakmai munkának vagyok a híve, vagyis a munkának vagyok a híve, s nem a pozíciónak.
– De volt olyan időszak, amikor elnök kívánt lenni.
– Ez még a választási kampány ideje alatt volt, amikor a szervezetemnek én voltam az elnökjelöltje. A mai napig is úgy tartanak engem, s mondják, hogy „elnök úr”. Nagy megtiszteltetés ennyi idő után is. Mi azt mondjuk, hogy ha maga a közgyűlés hozza a döntéseket, akkor az elnöknek csak reprezentációs szerepe lesz, egy közvetítő szerep, és az elnök-helyettesé is, és az alelnököké is, az attól lejjebb lévő pozíciókra pedig már az érdemi munka vár.
– Utolsó kérdésem - megint egy praktikus, rövid kérdés -: lesz-e a nyári uborkaszezon előtt közgyűlése az OCÖ-nek?
– Én szeretném.
– Elnök-helyettes úr, köszönöm.

(RomaWeb - 2003. 07. 02.)