Fülledt májusi délutáni csúcsidőben a hatos villamoson vidám, kissé hangos roma fiatalok csoportja utazott. A Blaha Lujza téri megállóban négy “marcona” jegyellenőr szállt fel és rögtön a vidám társasághoz lépve jegyvizsgálatra szólította fel őket. Mivel egyikőjük sem tudott felmutatni érvényes bérletet vagy lekezelt utazójegyet, személyi igazolványaikat begyűjtve a következő megállóban leszállították a megszégyenült, s már cseppet sem jókedvű csapatot. A villamos tovább robogott nélkülük a következő megálló felé, s el is felejtettük volna már a mindennapos esetet, amikor egy “utastárs” nem bírta ki kommentár nélkül:

“Ezt teszik ezek a cigányok, büdös nekik a munka. Mindenhol csak potyáznak. Mi meg lakásokat adunk a putrijuk helyett. A parkettát felszedik és eltüzelik, a lakást utána eladják, és az árát elisszák. Utána kezdődik előlröl az egész. Tele van velük az újság, meg a TV-ben a Kékfény. Hazug, semmire való népség. Ha meg az Irigy Hónaljmirigy együttes szembesíti őket saját magukkal, az nem tetszik nekik… - mondta kivörösödve. Egyáltalán mit keresnek itt Magyarországon ezek a cigányok, és miért tartjuk el őket?”

“Kedves” utastársam! Választ ugyan senkitől sem kaptál, de láthatóan nem is volt rá szükséged, mivel a következő megállóban leszálltál, így ezúton üzenek Neked, remélve, hogy a villamos utasai közt mások is hozzám hasonlóan gondolkodnak.

Az általad, leegyszerűsítve egy kalap alá vett cigányok többsége becsületes, dolgos ember, aki megveti a bűnt, elhatárolja magát a bűnözőktől. Az “átkos” szocialista rendszer vajon mit tett a cigányokért? A földosztásból kihagyta őket, mondván: “nem szokta a cigány a szántást”. A munkahelyeken ők voltak az elsők, akiktől oly szívesen megszabadultak. Segédmunkásként, élő munkaeszközként alkalmazta őket az ipar. Pedig ők, ez a semmire való népség - távol a családjuktól ingázva a “putrijuk” és munkahelyük között - építette föl az ország több százezer lakását, lakótelepek százait. Lehet, hogy azt a lakást is, amelyikben éppen Te laksz. Ebben a társadalomban a rászoruló embereknek - “fehérnek, barnának” - a lakáselosztásnál egyformán keményanyagi és szociális feltételeket szabtak és szabnak, és ezeket a lakásokat még a cigányok kedvéért sem parkettázzák ki, hogy legyen mit eltüzelniük.

Az, hogy a Kékfény c. TV műsorban milyen bűnözőket mutatnak be, a műsorszerkesztőjén múlik, de nap mint nap olvashatunk az újságban az országnak milliós károkat okozó vezetőkről, akik busás végkielégítéssel távoznak, korrupt orvosokról és sorolhatnám…

Arra a kérdésedre, hogy “mit keresnek nálunk, és miért tartjuk el őket”, csak azt mondhatom:

Itt születtek és itt élnek, dolgoznak, hazájukként szeretik ezt az országot, s részesei akarnak lenni mindannak, ami itt történik. Eltartani pedig azokat kell - de mindenkit, nem csak azt, aki cigány -, akiknek a társadalom nem adott annyi lehetőséget, esélyt, képzettséget, hogy adózó állampolgár lehessen.

Bízom benne, hogy a többség hozzám hasonlóan gondolkodik, s így mindannyiunk nevében válaszolhattam Neked.

Budapest, 2003. május 13.