Dr. Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára vezeti majd a tárcánál alakuló Nemzetiségi Kulturális Tanácsot. Van már ilyen típusú szervezet az Oktatási Minisztériumban – az Országos Kisebbségi Bizottság -; nemrég, tavasz tájékán az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban jött létre a Nemzetiségi Informatikai Kollégium, és most lesz a konzultatív tanácsadó testület a Kulturális Minisztériumban is. Hol tart most ez a folyamat, elkészült-e a testület Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve mi lesz a hatásköre, mibe szólhat majd bele – ezek voltak az ETNONET szerkesztőjének főbb kérdései.

- Hol tart ez a folyamat, hivatalosan létrejött-e már a Tanács?

- A Tanács, melynek javasolt neve Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kulturális Tanács, nemcsak konzultatív, hanem javaslat-kidolgozó szervezet is. Egy évvel ezelőtt merült fel annak a gondolata, hogy szükség van egy kulturális ügyekben illetékes nemzetiségi tanács létrehozására a minisztériumban, a miniszter mellett. Az elképzelés egyaránt támogatásra talált a nemzetiségek országos önkormányzatainál és a tárca vezetőinél.

- Ezt tehát a minisztérium kezdeményezte?

- Ez így túlzás. Tavaly ősszel volt egy megbeszélés a politikai államtitkár és az országos önkormányzatok vezetői között, ahol ez a javaslat elhangzott. A minisztérium felvállalta a kezdeményezést és a szervezését, beleértve a Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozását is. Ezután 2002 év végén először megalakult a minisztérium érintett főosztályainak képviselőiből egy szakértői bizottság, amely az országos önkormányzatok tárgyaló delegációjával közösen egyeztette a Tanács megalakulására, munkájára vonatkozó elképzeléseket. Az első formális tanácskozás 2003 júniusában volt, ahol nagyon sok ügyet vitattunk meg, többek között a megalakítandó Tanács SZMSZ-ének első változatát is. Rengeteg észrevétel, gondolat hangzott el, ennek a leírt anyaga éppen itt van előttem, amit hamarosan el fogunk juttatni az országos önkormányzatokhoz. Megvárjuk a reagálásokat, javaslatokat és a következő ülésen elfogadjuk a végleges SZMSZ-t is.

- Ne tekintse kötözködésnek, de ma augusztus nyolcadika van. Júniusban volt ez az első formális ülés, azóta elég sok idő eltelt…

- Így van, de azt határoztuk meg menetrendként, hogy az ősz elején üljünk le újra. Pontosan azért, mert nemcsak az SZMSZ-t kell elfogadni, hanem néhány konkrét ügyben is előkészítenénk tárgyalási anyagokat. Az egyik ilyen a kisebbségi törvény módosításából fakadó feladatunk. Ezt természetesen együtt végezzük az IM-mel, illetve az illetékes kormányszervekkel. Továbbá egyeztetni szeretnénk az országos önkormányzatokkal a jövő évi költségvetésünknek a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő keretéről is, amelyet szintén csak az őszi hónapokban tehetünk meg.

- A Tanács tehát formálisan még nem alakult meg, hanem előkészítő stádiumban van…

- Ez így van, de azért a munka folyik, és folyamatosan kapcsolatban vagyunk egymással. Elképzelésünk szerint a minisztérium a Tanácsot miniszteri rendelettel fogja megalakítani az ősz folyamán.

- Az SZMSZ-ben – gondolom – körbe fogják bástyázni, hogy a Tanácsnak milyen jogkörei lesznek, mibe szólhat bele, miben tehet javaslatot. Melyek azok a határok, amiben a Tanács mozoghat, mondjuk összehasonlítva az Országos Kisebbségi Bizottsággal (OM).

- Több feladatkört határoztunk meg. Van olyan feladatkör, amelyben közreműködik, van amelyikben önálló javaslatot dogoz ki, van amelyben véleményt nyilvánít, és vannak bizonyos ügyek, amelyekben egyetértési jogot is gyakorolhat. Ezeknek a pontos meghatározása most folyik, illetve kérjük a nemzetiségek országos önkormányzatait hogy segítsenek: melyek azok a területek, ahol különféle hatásköröket kívánnak gyakorolni? Nyilvánvaló, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő törvénytervezetek és más jogszabályok véleményezésén túl szeretnénk, ha a megalkotásukban is aktívan közreműködnének. Vannak olyan területek is, ahol elsődlegesen kezdeményező javaslatukra számítunk, így a nyelvi kultúra, a hagyományok, az értékek megőrzésével összefüggő területeken is. Az Oktatási Minisztérium mellett működő Országos Kisebbségi Bizottság működését az oktatási törvény is meghatározza, amely biztosítja az országos önkormányzatoknak az egyetértési jogot egyes, az őket érintő elvek és programok elfogadásában. Kulturális területen nincs ilyen törvényi, jogszabályi kötelezettség, sőt azt kell megvizsgálnunk, hogy jogszabály nem tiltja-e a döntési és felelősségi jogkörök átadását, megosztását.

- A kulturális autonómia intézményeinek kiépítése és fokozatos átadása a kormányzat egyik világosan megfogalmazott nemzetiségpolitikai célja. A NKÖM hogyan tud hozzájárulni ehhez akár anyagilag, szervezetileg, vagy szervezési- működtetési tapasztalatokkal?

- Erre vonatkozólag idén nyáron kidolgoztuk a kisebbségi törvénynek a kérdést érintő szakaszaira vonatkozó módosító javaslatot. Igaz, ez még csak munkaanyag, de tartalmában azt szolgálja, hogy előmozdítsa, hogy ezeket a kulturális intézményeket a kisebbségi önkormányzatok úgy tudják átvenni, hogy megkapják hozzá az esetleges állami normatívát is. Azt gondolom, hogy nem elegendő, hogy ha a jogszabály lehetővé teszi az átvételt – ez az elengedhetetlen jogi keret -, hanem szükséges egy további lépés is, a működtetéshez szükséges pénzügyi keret biztosítása.

- A fenntartáshoz ismeret, jártasság is kell, aminek néhány önkormányzat híján van, hiszen nem volt módjuk még eddig tapasztalatokat szerezni.

- Így igaz, ezért szükséges továbbképzések indíttatása. Az első átfogó és országos vonzáskörű tanfolyam szeptemberben indul a tárca támogatásával és kezdeményezésével roma közösségi házakban dolgozók számára a Magyar Művelődési Intézet szervezésében és szakmai programja alapján.

- Mi ennek a képzésnek a tartalma?

- Pontosan az amire utalt: olyan szervezési, jogszabályi ismeretek átadása, amelyek az intézmények működtetésének feltétele.

- Egyfajta kulturális menedzser képzésről van szó?

- Igen, mondhatjuk, hiszen olyan ismereteket kapnak a résztvevők, amelyek segítik a források felkutatását, a lehetőségek felismerését és kihasználását, a működtetés lényeges feltételeinek megismerését.

- Ha már a cigány témát érintettük: mostanában sokat lehet hallani arról, hogy önálló cigány múzeum, cigány könyvtár, cigány képtár, cigány televízió kellene. Hogyan viszonyul ezekhez a célokhoz a tárca?

- Azt gondolom, hogy minden nemzet és minden népcsoport teljesen érthető joga és kívánsága, hogy önmagát megmutassa, kifejezhesse a művészetben, így a filmben, rádióban, képzőművészetben. A tárca kezdeményezte és támogatja a kormánynak az eddigi eredményekre épülő és mégis új feladatokat kitűző roma integráció közép- és hosszú távú programját. Az erről készülő kormányhatározat egy új roma/cigány kulturális intézmény létrehozását is előirányozza, amely helyet adna a cigány képtárnak, múzeumnak és kulturális munkaközvetítésnek is. Célunk az is, hogy a roma/cigány sokszor magas színvonalú színjátszás, hasonlóan a nemzetiségi színházakhoz tagozódjon bele a magyar színházi életbe és támogatási rendszerbe, és így rendelkezzen a szükséges technikai, elhelyezési és pénzügyi feltételekkel.

- Míg az állampolgárok zöme nyaral, az államigazgatásban zajlik a következő évi költségvetés előkészítése. Milyen kondíciókat tervez a kulturális tárca 2004-re nemzetiségi területen?

- Szeretnénk bővíteni a forrásainkat. Ugyanakkor szeretnénk egyeztető tárgyalásokat folytatni mindazon kormányzati igazgatási szervekkel, közalapítványokkal, egyes szervezetekkel, amelyek nemzeti és etnikai területen támogatásokat nyújtanak abból a célból, hogy összehangoljuk a támogatási célokat, feltételeket, a támogatottak körét. Továbbá egyeztessünk arról, hogy a támogatásokat milyen tartalommal, módszerrel és összegben kívánjuk folytatni.

- Valóban tapasztalható a nemzetiségi közéletben, hogy egy-egy tevékenységet több helyről is támogatnak és ez a források felaprózódásához is vezethet. Mégis áll a kérdés, hogy 2004-ben terveznek-e ilyen támogatásokat a tárcánál, vagy megpróbálják ezeket a pénzeket egy helyre összevonni és így növelni az összeget, vagy csupán az értékállóságot célozzák meg?

- A tárca mindenképpen a támogatások növelésére törekszik, de hogy mi lesz decemberben, amikor a parlament elfogadja a költségvetést, az már egy más kérdés. Mi folyamatosan támogatás-növekedéssel számolunk a területen. Ugyanakkor a támogatási rendszer anomáliáját a források elosztásában, a feladatok és a támogatások koordinálásában sokan látják. A tárca már korábban is kezdeményezte a forráselosztás és a támogatások racionalizálását. Jelenleg a tárcák többsége, két közalapítvány, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a Miniszterelnöki Hivatal is nyújt különféle, sokszor hasonló és azonos támogatást a kormányzaton belül a nemzeti és etnikai kisebbségeknek. A racionalizáláshoz szükséges a támogatók egymás közti egyeztető koordinációja, az elosztásnál a nemzetiségek bevonása mellett a szakmai háttér biztosítása is, valamint feltétlenül figyelembe kell venni a támogatott civil szervezetek véleményét is.

- Helyettes államtitkár asszony, köszönöm a beszélgetést.


Etnonet – 2003 augusztus 8.