| CEMI tanulmány: Makro egyensúly és gazdasági növekedés - A romák helyzete (CEMI) |
 | "A roma populáció nem csak nagymértékű növekedés, hanem az aktív korúak arányának emelkedése előtt is áll. A romák száma a mai 700 ezerről 2050-re mintegy 1,2 milliósra nő. Elkerülhetetlen tehát, hogy a roma népesség a maitól lényegesen eltérő foglalkoztatási pályára kerüljön át. A mostani foglalkoztatottsági arányok fennmaradása esetén az előrevetíthető demográfia trendek mellett a folyamatok nem fenntarthatóak" - áll a CEMI (Central European Manegement Intelligence) tanulmányának 5. fejezetében, amely a romák munkaerőpiaci integrációjával foglalkozik.
|
| A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága (Zombory Máté-Kovai Melinda; szerk.: Babusik Ferenc) |
| Átfogó szakirodalmi recenzió a magyarországi roma népesség foglalkoztatottságáról.
|
| Roma vállalkozások Magyarországon (2004) (Kutatásvezető: Babusik Ferenc) |
| A roma népesség egészéhez képest a vállalkozók iskolai végzettsége jobb, szakmai végzettségi szintje alapvetően magasabb, egyúttal a vállalkozás indítását megelőzően nagy arányban aktív dolgozók voltak. Míg a teljes roma népesség közel fele szegregáltan, ezen belül jóval több mint ötödük gettó-szerű körülmények között él, addig a vállalkozó romák esetén ezek a mutatók lényegesen jobb helyzetet tükröznek.
|
| Romákat foglalkoztató vállalkozások kutatása (2001) (Kutatás és projektvezetés: Babusik Ferenc; Tanulmány: Dr. Adler Judit, Babusik Ferenc) |
| A kutatás alapvető célja a romákat foglalkoztató vállalkozások leírása, e vállalkozási körből meríthető információk feldolgozása volt. Az e körben fellelhető stabilan működő, egyúttal romákat stabilan foglalkoztató vállalkozások paramétereinek feltárása, a célkitűzés szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a gaz-daság- és munkaügyi irányítás megfelelő szabályozóeszköz-módosításokat hajthasson vég-re (vagy újakat eszközölhessen) annak érdekében, hogy - legalábbis hosszú távon - növekedjen a ténylegesen foglalkoztatott romák számaránya.
|
| A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A DÉL-DUNÁNTÚLON (MTA, FACT Társadalomtudományi Kutatóintézet, Baranya Megyei Munkaügyi Központ Rehabilitációs Csoport) |
| A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A DÉL-DUNÁNTÚLON c. OFA-kutatás:
összefoglalás, javaslatok
|
| "Hátrányos helyzetű csoportok és egyének munkaerő-piaci integrációjának támogatása" c. - összefoglaló (OFA - Lux Judit) |
| A "Hátrányos helyzetű csoportok és egyének munkaerő-piaci integrációjának támogatása" című kutatás összefoglalója
|
| Civil és Célszervezetek Heves Megyében (Heves Megyi Munkaügyi központ) |
| Civil és Célszervezetek bemutatása, elérhetoségei Heves Megyében. Készült a Heves Megyei Munkaügyi központ kiadványa alapján!
|
| Rehabilitációs Foglalkoztatást Segíto Szolgálat (Oláh Péter) |
| Elosegíteni a kistérségekben a rehabilitációs, szociális és információs háló kiépítését és megerosítését.
|
| Szociális földprogram Zsadányban (Zádori Zsolt) |
| A Magyarországon muködo szociális földprogramok közül a legkiterjedtebb, a legtöbb támogatást felhasználó a Szociális és Családügyi Minisztérium (korábban Népjóléti Minisztérium) által 1992 óta muködtetett országos projekt. Bár a projekt nem kifejezetten romákat céloz meg, mégis az, hogy a kedvezményezettei között jelentos arányban fordulnak elo romák, indokolttá teszi, hogy külön is foglalkozzon vele e tanulmány. Ráadásul a program azon a rurális szegénységen igyekezett enyhíteni, amelynek a legkiszolgáltatottabb áldozatai éppen a területi hátrányokkal is küzdo településeken élo romák. Abból, hogy a romák 40%-a mezogazdasági jellegu kistelepüléseken él, természetesen adódhatna, hogy a roma munkanélküliség enyhítésében az agráriumnak az eddiginél nagyobb szerep juthat. Ezek az elképzelések azonban nem számolnak kelloképpen a romák utóparasztosodásának környezetével. Azzal, hogy a mezogazdaság általános válságban van, azzal hogy a rosszul jövedelmezo ágazatból közvetlenül még mai is többen élnek, mint az Európai Unióban, és foleg mint azt a gazdaságossági mutatók indokolnák. Ez az esettanulmány megpróbál számot adni a minisztérium által muködtetett földprogramok eredményeirol; illetve arról, hogy ezek mennyire érik el a romákat. A minisztérium és más intézmények, kutatások adatain kívül felhasználja a Békés megyei Zsadányban folyó szociális földprogramról nyert tapasztalatokat is. A zsadányi projekt több általános és speciális jellemzovel bír, mindazonáltal plasztikusan mutatja meg, mennyi és milyen természetu nehézséggel kell megküzdeniük a földprogramoknak.
|
| Közhasznú foglalkoztatás, munkapiaci és lakáspiaci reintegráció Pécsett (Zolnay János) |
| Pécs önkormányzata évek óta kiterjedt szociális - közhasznú, újabban pedig közcélú - foglalkoztatási szisztémát muködtet több civil szervezet bevonásával. A rendszer deklarált célja az volt, hogy segítse a munkanélküliek munkapiaci reintegrációját illetve közhasznú munka révén ismételt jogosultságot teremtsen a jövedelempótló támogatásra. Az 1998-ban hivatalba lépett városvezetés a szociális jellegu foglalkoztatást megkísérelte részben összekötni az önkényes lakásfoglalók helyzetének rendezésével is, jórészt szembeszállva az önkényesek elleni drasztikus fellépés jogi feltételeit megteremto kormányzati politikával. Két szempontból is fontos a pécsi eset. A város önkormányzata egy németországi modell meghonosítása révén illetve civil szervezetek támogatásával példamutatóan sokat tesz a munkapiacról kiszorultak, foként romák foglalkoztatása érdekében. A másik ok politikai: a munkanélküli ellátás rendszerének megváltoztatása. Az akkori kormány megszüntette a korábbi, háromelemu munkanélküli ellátás második elemét, a munkanélküli jövedelempótló támogatást, közcélú foglalkoztatással kívánva helyettesíteni a pénzbeli ellátást. Ugyanakkor minimálisan 30 napos közcélú munka elfogadásához kötötte rendszeres szociális segély folyósítását. A tanulmány azt kívánta megvizsgálni, hogy az ország egyik legjobb adottságú nagyvárosában milyen esélyei vannak a kormány által elképzelt 'tranzíció' muködoképességének.
|
| Public Utility Employment, Labor and Housing Market Reintegration in Pécs (János Zolnay) |
| The municipal government of the city of Pécs have
|
| Initiatives for vaccination and for propagation of family planning methods in Ózd (Katalin Kovács) |
| Failure of compulsory vaccination of children would refer to serious public health problems, and the questions around reproductive health of roma are in the focus of public debates. The project under discussion addressed these two issues which was the most important reason for its selection. A further reason for selecting this particular project were the region where it has taken place. Ózd used to be the heaven of the Hungarian heavy industry. The city had 39 000 inhabitants in the sixties, 49 000 in the eighties and 40 000 nowadays. The proportion of roma in 1992 was estimated to 23% but this proportion is increasing due to the higher fertility of roma and their slower emigration to other places. Nowadays more than half (58%) of birth in the city is given by roma.The structure of the program in which local, non-governmental initiatives were combined with formal programs supported by respectful foundations is also of interest.
|
| Roma foglalkoztatási programok Nagykanizsán (Zádori Zsolt) |
| Nagykanizsa az ország délnyugati szélén, a horvát és szlovén határ közelében elhelyezkedo 53 ezres lélekszámú város, ahol nagy számban élnek romák, döntoen beások. A magyarországi romák legkisebb nyelvi és kulturális alcsoportja a beásoké, amelyek a korábbi évtizedekben falusi környezetben a leginkább parasztizálódtak, illetve városokban bérmunkássá váltak. A romák önszervezodése Nagykanizsán az átlagosnál egy-két évvel korábban, már 1986-1989-ben megkezdodött, és mai helyzetükben az is atipikusnak tetszik, hogy szervezeteiknek a városi önkormányzattal partneri a viszonyuk. A romák munkanélküliségének csökkentésével kapcsolatos terápiás javaslatok egyike, hogy segíteni kell a beások földhöz jutását, illetve mezogazdasági termelését. Bár Zalában az országos átlagnál valamivel jobb a foglalkoztatási helyzet, ám a romák (elsosorban az iskolázatlanok) itt is tömegesen vannak munka nélkül. Az alant következo esettanulmányban azokra a kérdésekre keresem a választ: hogy ebben az országosnál valamivel kedvezobb helyzetben mi tesznek a romák szervezodései foglalkoztatási helyzetük javításáért; hogyan használhatják ki ügyes közösségi vezetoik politikai kapcsolataikat; hogyha szervezeteik több lábon állnak, nagyobb-e az esélye annak, hogy segítségükkel a romák tömegesen munkához jussanak; mekkora az az intézményekkel kötött kompromisszum, ami még a kisebbségi vezetoket nem hitelteleníti el saját közösségük elott; a program irányítóinak mekkora személyes érdekeltsége fogadható el, amely még a program sikerességéhez járul hozzá, és nem korrupciós természetu. A tanulmány a számos roma szervezet közül elsosorban a cigány kisebbségi önkormányzat és az 'A Nostru' egyesület szerteágazó tevékenységével, különös tekintettel a foglalkoztatási programjaikkal foglalkozik. Szó esik benne a már befejezett vállalkozásfejleszto, illetve a fatömegcikk-készíto, varrónoi és családi farmgazdálkodási projektjükrol.
|
| Roma employment programs in Nagykanizsa (Zsolt Zádori) |
| Nagykanizsa is a town situated in the south-western region of the country. Its population is 53.000, with a comparatively high percentage of Roma, above all from the line called Beash. The Beash Roma are the smallest linguistic and cultural sub-group of Roma in Hungary, who in earlier decades have assimilated to the way of life of farmers in a rural environment, whereas under urban conditions they have become wage-workers. The self-organisation of Roma in Nagykanizsa has started one or two years earlier than the average - already in 1986-1989 - and also their current situation can be considered atypical in as far as their organisations have a working partnership relation with the local government of the city.One of the therapeutic proposals concerning the decrease of Rom unemployment is that Beash Roma should be helped in acquiring landed property and starting some agricultural production activity. Although the employment rates in the county Zala are more favourable than the nation-wide average, but still masses of Roma - and especially the uneducated - are unemployed also here. The case study is looking for answers to the following questions: what do the organisations of Roma do for the improvement of their employment situation under the given - somewhat more favourable compared to the national average - conditions; how can their talented community leaders use their political connections; if their organisations diversify their activities, is there a greater chance that they can help the Roma to some employment in masses; what is the degree of institutional compromise that still doesn?t make the minority leaders loose there credibility in the eyes of their own community; what is the maximally acceptable degree of personal interest of the leaders of the programs that still contributes to its success without having the air of corruption. The study also mentions the already completed business development and the currently running wooden mass-product fabrication, dressmaker and family farming projects.
|
| Pályakezdo cigány fiatalok (2000) (Forray R. Katalin) |
| A szerzo a Baranya megyei roma fiatalok munkavállalási esélyeit tárgyalja. A megyei munkaügyi változások, válságok a romákat is kedvezotlenül érintették. Mivel nekik általában kevesebb tartalékuk volt, ezért ez a hatás számukra még húsba vágóbbnak bizonyult.
A tanulmány egy kutatást és annak eredményeit mutatja be. A kutatás célja egyrészt az volt, hogy a pályakezdo romák munkavállalását nehezíto körülményeket megvizsgálja, másrészt arra keresett választ, hogy az érintettek mit tesznek a helyzetük javításáért. Harmadsorban a cél a kistérségi, a romákat is segíto munkaügyi intézményrendszer feltérképezése volt.
A cikk az Iskolakultúra 2000/12 számában jelent meg.
|
| Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája (Orgoványi Euridike) |
 | P&Bert Consultation Magazin tanulmánya az EU foglalkoztatáspolitikájáról.
|
| Farmgazdálkodási program Gyomaendrodön (Blaha Márta) |
| A Világunk cikke: Farmgazdálkodási program Gyomaendrodön
|
| Munkanélküliség-számítás (Andor Csaba) |
| P&Bert Consultation Magazin tanulmánya a munkanélküliség-számításról
|
| A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között (2000) (Kertesi Gábor) |
| A szerzo a tanulmányban a cigány foglalkoztatás helyzetének alakulását tekinti át. A munka három részbol áll. Az elso rész egy makromodell segítségével rekonstruálja a cigányság foglalkoztatásának 1984 és 1994 közötti leépülését és a kilencvenes évekre jellemzo új foglalkoztatási helyzet kialakulását. A második rész a foglalkoztatás erózióját az egyéni életpályák mentén, a nem, az életkor és az iskolai végzettség függvényében követi nyomon. A harmadik rész az 1994-re kialakult foglalkoztatás területi jellemzoit, az iskolázottság szerepét és a foglalkoztatási diszkrimináció problémáját elemzi.
A tanulmány a Közgazdasági Szemle 2000. májusi számában jelent meg.
|
| Foglalkoztatási Munkaügyi és Szociális Ismeretek |
| Módszertani tájékoztató kisebbségi önkormányzatoknak (Címlap)
|
