![]() |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
|
A kormány romapolitikájával kapcsolatos hírek, szakmai háttéranyagok, interjúk. Kevesebb az enyhén fogyatékos gyermek
A visszahelyezésre javasolt gyermekek többsége szeptembertől már normál tantervű osztályokban tanul, ugyanakkor nagy részük kénytelen évet ismételni. Utánuk két évig 310 ezer 800 forintos átmeneti normatíva jár és speciális, személyre szabott fejlesztéseket kell számukra biztosítani – mondta az Oktatási Minisztérium hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjával kapcsolatos feladatok miniszteri biztosa. A mostani tanévtől már normál tantervű osztályokban tanul az a 222 diák, akiket korábban enyhén fogyatékossá minősítettek az óvodáztatás hiánya, magatartási, tanulási zavarok, illetve egyéb szociális hátrányok miatt. Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta: míg 1990-ben 1 millió 160 ezer volt az iskolás korú gyermekek száma, ez mostanra 900 ezer alá csökkent. Ugyanakkor folyamatosan nőtt a 6-14 éves korosztályon belül a fogyatékos gyermekek száma és folyamatosan emelkedett a gyógypedagógiai normatíva is. A miniszter utalt arra, hogy 2002-es adatok alapján az Európai Unió országaiban a 14 év alatti gyermekek 2-2,5 százaléka minősül fogyatékosnak, míg a magyar gyermekeknél ez az arány 5,3 százalék. Mohácsi Viktoria kijelentette: az oktatási tárca célja, hogy rövid időn belül ezt az arányt 3 százalék alá csökkentsék. Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök kormányprogramjában célul tűzte ki: folytatja az integrációs programokat az oktatásban. „Integrációs normatívával ösztönözzük az iskolákat, hogy ne külön osztályokban, hanem integráltan oktassák a roma és nem roma gyerekeket. Az Utolsó Padból program segítségével elérjük, hogy az indokolatlanul fogyatékosnak minősített gyerekek visszakerüljenek a normál tantervű osztályokba. Pedagógus-továbbképzési program segíti a tanárokat a befogadó oktatási módszerek használatában”. Hidvégi-B. Attila Módosítva: 2004-10-10 |
|