| "A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzájutása, Magyarország" (EUMAP) |
 | A Nyílt Társadalom Intézet EU Monitoring and Advocacy Programja (EUMAP) keretében "A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzájutása, Magyarország" címmel 2007-ben megjelent országjelentés.
|
| A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az érettségihez - Egy különösen nagy hosszú távú költségvetési nyereséget (Kertesi Gábor, Kézdi Gábor) |
| A tanulmány célja az, hogy megbecsülje a roma gyerekek oktatásába történő extra befektetésekből adódó, hosszú távú várható költségvetési nyereséget.
|
| A magyarországi roma népesség általános iskolai oktatása (Fiáth Titanilla; szerk.: Bausik Ferenc) |
| Átfogó szakirodalmi recdenzió a magyarországi roma népesség általános iskolai oktatásáról.
|
| Késői kezdés, lemorzsolódás – cigány fiatalok az általános iskolában (Babusik Ferenc) |
| A cigányság egésze, mint olyan szenved iskoláztatási hátrányokat, ez a hátrány számtalan ok együttes eredőjének tudható be.
|
| A roma óvodáskorúak óvodáztatási helyzete (Babusik Ferenc) |
| A cigányság munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetének, alacsony szintű munkaerőpiaci integrációjának egyik, bár nem kizárólagos oka az alacsony iskolázottságban: az általános iskolából való magas arányú lemorzsolódásban, a többségi társadalomhoz képest kis arányú szakképzettségben, valamint az elenyésző arányú érettségihez kötött középfokú képzettségben keresendő.
|
| Az iskolai hatékonyság kulcstényezői a romák oktatásában (1999/2000. tanév) (Babusik Ferenc) |
| Az alábbiakban ismertetett kutatás az "Országos kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolák körében - 1998/99. tanév" címen publikált munka közvetlen folytatása, egy átfogó kutató-elemző vállalkozás második fázisa.
|
| Kutatás a roma gyerekeket képző általános iskolák körében (1998/99. tanév) (Babusik Ferenc) |
| "... egy olyan átfogó vizsgálat (...), amely eredményeiben egyaránt számot tud adni úgy a cigányság mai általános iskolai reprezentációjáról, mint az esetleges szegregáció jelenlétéről (ún. "cigány osztályok", a gyógypedagógiai képzésben felülreprezentáció, stb.), továbbá a normál képzésnek, valamint speciális kisebbségi programoknak az iskolai sikerességére/sikertelenségére gyakorolt hatásáról - mindezt összefüggésben az iskola egyéb jellegzetességeivel (regionalitás, méret, finanszírozás, stb.)"
|
| Közoktatási Integrációs Program (vb) |
| A magyar oktatási rendszer az OECD országok közül legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű, és a szegényebb családokból származó gyerekeknek.
Egy roma gyermeknek ötvenszer kisebb az esélye a diploma megszerzésére, mint nem roma társainak.
700-nál több elkülönített cigányosztály van az általános iskolákban.
A szegregáció gyakorlatának financiális és jogi támogatása
|
| Történelmi felelosségük van azoknak a romáknak, akik a felsooktatásban végeznek |
| A Világunk cikke: "Történelmi felelosségük van azoknak a romáknak, akik a felsooktatásban végeznek"
|
| Hajdúhadház: roma oktatási helyzet (Bernáth Gábor) |
| A hajdúhadházi oktatási helyzet több szempontból tipikus a magyarországi romák oktatási helyzetével kapcsolatban: a szegregáció több évtizedes hagyományától a roma gyerekek után járó plusz állami támogatásokkal muködtetett gyengébb minoségu oktatás, a hozzáértés nélkül megszervezett a romák identitásának erosítését célzó programokig sok mindent modellálhat. A felmérés ezek leírásán túl arra koncentrált, hogy megmutassa a roma gyerekek oktatása fejlesztésének lehetoségeit, feltételeit, az ehhez szükséges adottságokat egy átlagos nagyságú magyar városban. A kutatás során megkísérelték feltárni annak a dinamikáját, ahogyan (a szakirodalomban is többek által megfogalmazott) differenciálódása a magyar oktatási szektornak a roma gyerekeknek adott alacsonyabb szintu oktatáshoz vezethet, a differenciálódás hatásait és korlátjait települési szinten, és az oktatás szereploit a helyi pedagógus-elittol a városi adminisztráción át a roma szervezetekig, a roma és nem roma szülokig. Szélesköru kutatások hiányában nem állítható biztosan, hogy a hajdúhadházi oktatási helyzet minden hasonló nagyságú és helyzetu településre érvényes. A különbözo területekre vonatkozó részkutatások eredményeinek birtokában azonban megkockáztatható: a hajdúhadházi esettanulmány több szempontból általánosítható.
|
| The situation of Romani education in Hajdúhadház (Gábor Bernáth) |
| The situation of the educational program in Hajdúhadház is characteristic of the Hungarian Romani education in several aspects: it can serve as a model of the long history of segregated education, of the lower level education subsidized by extra governmental state support (ethnic normative), of organizing Romani 'identity enhancing programs' with a lack of competence. This survey, beside specifying these, tries to concentrate on the possibilities, conditions, and circumstances of Romani children in an average Hungarian city. The survey tries to reveal that the differentiation in the Hungarian educational system can lead the Roma children to a lower educational level, the effects and limits of the differentiation on settlement levels, the actors starting from the local teachers and local administration to Roma organizations, Roma and non-Roma parents. In the lack of extensive researches it cannot state that the educational situation would be the same in all similar Hungarian settlements. But according to the results of other local researches, and researches which were conducted in other 'sub-fields', it might be stated, that 'the Hajdúhadház case study' can be subject to generalization from many points of view.
|
| Az együttélésre próbálok építeni (Blaha Márta) |
| A Világunk cikke: "Az együttélésre próbálok építeni"
|
| Kedves ház, interjú Lázár Péterrel (Mészáros Anita) |
| A Kethano Drom cikke: Kedves ház, interjú Lázár Péterrel
|
| Step by Step program in the Vasgyár primary school, N° 18, of the city of Miskolc (Gábor Bernáth) |
| In the Vasgyár (Ironworks) district of Miskolc a so called Step by Step educational program has been implemented since 1997. The experiment is being compared with the elementary school of Pereces as control school, which is servicing a Romani community with identical social parameters. Although surveys on the educational results of the program have not been completed yet the applied principles, the interviews we made with some of the involved persons, and also the improvement of possibilities for further education of these children, make us conclude that this program meets the local requirements. The program in Miskolc can also be seen as a radically different answer to the formation of Romani schools if we compare it with the Hajdúhadháza elementary school: it is a different reaction to the spontaneous migration and the negative spiral we can see in many other schools like this. According to the statement of the director this has been a major reason for starting the program. At the same time, problems that appear concerning the program - especially the ones related to the education of Romani history and culture -, so as the budget and other limitations which make the fate of pedagogic innovations even more difficult, enable us to approach the education of the Romani children from a different perspective.
|
| Kitörési pont: az iskola (2000) (Havas Gábor) |
| A szerzo a tanulmányban az iskoláztatási helyzet általános alakulását, és a cigányság oktatáshoz való viszonyát, iskolázottságának mértékét, illetve annak évtizedeken keresztüli lassú változást vizsgálja. Emellett kitér az oktatási szegregációs megnyilvánulásokra, a cigány gyerekek esetenkénti elkülönítésére is. Ennek kapcsán elemzi a lakóhely hatását az oktatásban való részvételre. Tárgyalja a nem cigány népesség elvándorlásából eredo oktatási jelenségeket.
|
| Jó tanácsok roma gyerekek neveléséhez (Ábrahám Ferencné) |
| A Kethano Drom cikke: Jó tanácsok roma gyerekek neveléséhez
|
| Romák és az iskola (2001) (Kemény Gábor) |
| A szerzo a cikkben a romák iskolábajárási és továbbtanulási szokásait mutatja be a XIX. század végétol kezdve napjainkig. Külön hangsúlyt helyez a 1990-es évek második felének trendjére. Bemutatja az adatok mögötti hátteret és az okokat.
|
| Tanulás a családért program (Tóth Józsefné) |
 | Az ózdi Rabindranáth Tagore Tanodában alkalmazott "Tanulás a családért" oktatáspedagógiai program bemutatása. Tartalmi kivonat
|
| A sikeres iskolai programokat terjeszteni kell (Dr. Szemkeo Judit) |
| A Kethano Drom cikke: A sikeres iskolai programokat terjeszteni kell
|
| Hátrányos helyzetuek az egyetemen (2001) (Ligeti György) |
| A szerzo a muben egyrészt a Kurt Lewin Alapítvány által gondozott felsooktatási felvételi elokészíto programját mutatja be, másrészt a társadalomtudományi portálként és -kutatói fórumként szolgáló SzocHáló web oldalt ismerteti. Mindketto célja, hogy az egyetemeken-foiskolákon továbbtanulni szándékozó hátrányos helyzetu fiatalok, illetve a felsooktatásba felvételt nyert hallgatók társadalmi integrációját elomozdítása, tanulmányaikhoz szakmai-mentális segítséget nyújtson.
A cikk az Esély 2001 konferencián jelent meg.
|
