Anti-szegregáció a Regionális Operatív Program város-rehabilitációs pályázatai során

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az esélyegyenlőség biztosításának a különböző programok mentén. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a szaktárcákkal esélyegyenlőségi útmutatókat készített, mely segíti a pályázó önkormányzatokat és intézményeket az esélyegyenlőségi helyzetelemzésük és programjuk elkészítésében.
A szaktárcák a szakterületüket érintő programokhoz szakértőket biztosítanak a pályázóknak, akik segítik és egyúttal ellenőrzik is az esélyegyenlőségi programok elkészítését. Eddig a közoktatás és a lakhatás területén készültek el az útmutatók és indult el a munka.

A Regionális Operatív Program (ROP) Funkcióbővítő és Integrált, szociális jellegű város-rehabilitációs programokon való indulás feltételéül szabta a ROP Irányító Hatósága - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztálya javaslatára -, hogy egyrészt a pályázati programokban prioritást kapjon az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészek rehabilitációja, integrációja, másrészt a pályázóknak kötelezően el kell készíteniük Integrált Városfejlesztési Stratégiájukat, melynek része az Anti-szegregációs Terv.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 27 főből álló anti-szegregációs szakértői hálózatot hozott létre, hogy a szakértők segítsék a terv elkészítését és aláírásukkal garantálják annak megfelelőségét. Ellenjegyzésük hiányában a települési önkormányzat nem indulhat a pályázaton. A minisztérium emellett szupervizori segítséget nyújt a szakértőknek, akik még pluszban kontrollálják a dokumentumot. A 2007-2008-as akciótervi időszakban 167 településen készül Anti-szegregációs Terv. A városok között van a 23 megyei jogú város, 79 húszezernél nagyobb és 65 húszezernél kisebb népességgel rendelkező település.

Az Anti-szegregációs Terv helyzetelemzésből és programból áll. A helyzetelemzésben az önkormányzat bemutatja a településen található 50 főnél nagyobb szegregátumait. A programban pedig minden száz főnél nagyobb szegregátumára vonatkozóan bemutatja, hogy a 2013-ig terjedő időszakban milyen beavatkozásokat tervez.

A beavatkozások megfogalmazásakor alapvető cél, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Ugyanakkor a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) nem nőhet az alacsony státuszú népesség koncentrációja, és nem alakulhatnak ki új szegregátumok.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a helyzetelemzés és a program - tehát az Antis-szegregációs Terv - elkészítéséhez gyakorlati útmutatót készített, mely megtalálható az NFÜ honlapján, a pályázók részére kibocsájtott Városfejlesztési kézikönyvben.

A szegregátumokban megvalósítandó programoknak az alábbi eszközrendszerre kell támaszkodniuk:

1. Lakhatási integrációt biztosító eszközök:
a.) A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezése:
- meglévő szociális bérlakások kiutalása révén
- önkormányzat által a lakáspiacon megvett és szociális bérlakásként működtetett lakások kiutalása révén
- segítségnyújtás a tulajdoni lakáshoz jutásban (szocpol, fiatalok otthonteremtési támogatása, önerő helyi támogatása, magánfejlesztői forrás bevonása)
- a helyi rendeletek, dokumentumok felülvizsgálata (például rendezési terv, bérlakáspolitika)

b.) A (részbeni vagy teljes) megtartásra javasolt telepek esetében a szegregált területen lévő lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének emelése.

2. Mobilizációs program: az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való elhelyezésével (eszközöket ld. 1.a pontban). A mobilizációs program, a lehetőségek szerinti mértékben, része kell, hogy legyen az 1.b típusú lakhatási integrációs programnak, annak érdekében, hogy a szegregátumban már rövidtávon is csökkenjen az alacsony státuszú lakosság koncentrációja.

3. Oktatási integráció biztosítása az érintett gyerekek számára a "Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv" megalkotása révén (lásd ROP közoktatási intézmények fejlesztése című intézkedés).

4. Az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, munkahelyteremtési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal,

5. A közszolgáltatásokhoz (szociális és egészségügyi szolgáltatások) való hozzáférés javítása.

6. A településrendezési, fejlesztési tervében, koncepciójában, fejlesztéseiben a lakhatási, társadalmi szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése (az 1-5. pontokban felsorolt eszközök felhasználásával). A városnak az Anti-szegregációs terve keretében be kell mutatnia, hogy a fenti eszközrendszerből az egyes szegregátumokra vonatkozóan melyeket kívánja alkalmazni, és beavatkozás típusonként részleteznie kell, hogy milyen forrásokból és milyen időbeni ütemezéssel kívánja megvalósítani azokat. Az egyes programoknál a minél komplexebb program kidolgozására (vagyis, hogy a fent meghatározott eszközrendszerből minél többfélét alkalmazzon) és a megvalósításba minél többféle forrás bevonására kell törekedni. Külön ki kell emelni, hogy a város mely szegregátum rehabilitációs programját kívánja uniós forrásból finanszírozni. (Uniós város-rehabilitációs forrásból telepfelszámolás nem támogatható. Továbbá a telep-rehabilitáció típusú programoknál az eszközrendszer nem minden eleme támogatható az uniós forrásból, ezek megvalósítása más források bevonásával lehetséges, pl. Társadalmi Megújulás Operatív Program foglalkoztatáspolitikai, szociális, közoktatási, egészségügyi vagy egyéb forrásai).

Kapcsolódó dokumentumtár:
>> Integrált Városfejlesztési Stratégiák (2009) - régiós lebontásban:
- Dél alföldi régió
- Dél-dunántúli régió
- Észak-alföldi régió
- Észak-magyarországi régió
- Közép-dunántúli régió
- Közép-magyarországi régió
- Nyugat-dunántúli régió

>> Integrált Városfejlesztési Stratégiák (2010) - adatbázis (rar)