| Kisebbségi önkormányatok az informatikai erőtérben (Kutatásvezetők: Héra Gábor, dr. Ligeti György - Kurt Lewin Alapítvány) |
| 2004 májusa és szeptembere között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából a Kurt Lewin Alapítvány az IHM – ITP – 12 pályázaton támogatást nyert kisebbségi önkormányzatok körében monitoring kutatást végzett.
Az adatfelvétel célja az volt, hogy segítségével a pályázat kiírója átfogó képet kapjon:.
- a pályázaton nyert eszközök felhasználásának körülményeiről,.
- a használat során esetlegesen felmerülő problémákról,.
- a kisebbségi önkormányzatok képviselőinek számítógép-, és internethasználati szokásairól, valamint.
- a felkeresett szervezetek részéről felmerülő, az informatikai beruházások területén megfogalmazott igényekről.
A felmérés eredményeit alapján a felkeresett szervezetek megközelítőleg egyharmada [37%] rendelkezik internetkapcsolattal, a világhálóra való kapcsolódása során elsősorban analóg vonalas [36%], másodsorban ISDN [23%], harmadsorban ADSL [17%] hozzáférést használva. A kisebbségi önkormányzatok forráshiányos helyzetére enged következtetni, hogy a válaszadók fele jelezte, a világháló bekötését és az internetezés költségeit nem önerőből fedezik. .
A válaszadók megközelítőleg kétharmada szokta használni az internetet, elsősorban pályázatfigyelés céljából [92%]. A pályázatok biztosította bevétel-kiegészítés mellett a kisebbségi szervezetek hálózati megjelenése is motiválhatja az internethasználatot: habár a felkeresett önkormányzatok csupán 6%-a rendelkezik saját weblappal, de a válaszadók 87%-a ismer más kisebbségi honlapokat. .
A pályázaton elnyerhető infokommunikációs eszköz révén a támogatott szervezetek adminisztratív munkája könnyebb, gyorsabb lett, internetkapcsolat kiépítése esetén az információáramlás volumene növekedett, a szervezetek önállósága nőtt. A támogatási forma leginkább azért jelentett komoly előrelépést a kisebbségi önkormányzatok számára, mert többségük [84%] a pályázat előtt nem rendelkezett PC-vel..
Az interjúk tapasztalatai és a tanulmányban bemutatott eredmények alapján elmondható, hogy az infokommunikációs eszközök használata szempontjából perifériára szoruló társadalmi csoportok a meglévő gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek mentén már kialakult törésvonalak mentén különíthetőek el. Az alacsonyabb jövedelmű és státuszú társadalmi csoportok tagjai – a keleti országrészben és/vagy a falvakban élők, a roma lakossághoz tartozók, a rossz érdekérvényesítő képességű illetve a rossz szociális helyzetű települések lakói – kevésbé használnak infokommunikációs eszközöket, így kevésbé tudnak élni az információs társadalom nyújtotta előnyökkel.
|
| J/5471. jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2002. évben megtett kormányzati intézkedésekről (Kormány (Gyism)) |
| 2003. szeptember
|
| Cigánynak lenni Magyarországon Jelentés 2002. (Kállai Ernő, Törzsök Erika) |
 | A változások, az ígéretek és a várakozások éve
|
| A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól a 2003. évi országos cigánykutatás alapján (Kemény István – Janky Béla) |
 | Tanulmány szöveg
2003 első negyedében reprezentatív kutatást folyt a magyarországi cigányság körében. Az alábbi cikk a kutatás alapján a foglalkoztatottsági és jövedelmi viszonyokról számol be. A vizsgálat folytatása az 1971-ben és 1993-ban végzett országos cigány felméréseknek. Mindkét korábbi felmérésben a cigány népesség 2%-át vizsgálták reprezentatív alapon. A 2003 évi felmérésben csak 1 százalékos reprezentatív minta kiválasztására volt mód.
|
| A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól a 2003. évi országos cigánykutatás alapján (Janky Béla) |
| Előadás az MTA -n, 2003. november 12 én.
|
| A cigányok (Sir Angus Fraser) |
| Az 1995-ös kiadású, a cigányok történelmét feldolgozó könyv Bevezetése.
|
| A cigányok Magyarországon; Glatz Ferenc: A romakérdésrol (Glatz Ferenc (szerk.)) |
| A "Magyarország az ezredfordulón" sorozatban megjelent könyv bevezeto cikke. A szerzo a cigánykérdés eujrópai és magyarországi múltjával, jelenével indít, majd a romakérdés megoldásához vezeto út fobb elemeit hangsúlyozza.
|
| Social land program in Zsadány (Zsolt Zádori) |
| Among the social land programs running in Hungary
|
| A cigányok Magyarországon; A roma népesség társadalomföldrajza (Kovács Zoltán, Kocsis Károly) |
| A "Magyarország az ezredfordulón" sorozatban megjelent könyv népességföldrajzzal foglalkozó tanulmánya. A szerzok a cigányság számának változását és annak területi eloszlását mutatják be, majd érintik az urbanizáció cigányokra vonatkozó hatását is.
|
| A cigányok Magyarországon; Cigányok a szociális kutatások tükrében (Havas Gábor) |
| A "Magyarország az ezredfordulón" sorozatban megjelent könyv egyik tanulmánya. A szerzo a cigány etnikumhoz való tartozás kérdését vizsgálja, miközben kitér a romák megítélésének és a kisebbségi politikáknak a történelmi hátterére is. A tanulmány részletesen áttekinti a korábbi cigánykutatásokat 1990-nel bezárólag (1893, 1960-1989).
|
| A cigányok Magyarországon; A cigány népesség lélekszáma a Magyarországon a kilencvenes évek elején (Kézdi Gábor, Kertesi Gábor) |
| A "Magyarország az ezredfordulón" sorozatban megjelent könyv egyik tanulmánya. A szerzok az 1993-as reprezentatív cigányfelmérés módszertanát és eredményeit foglalják össze.
|
| Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat által létrehozott Szociális Építo KHT lakás-programja (Zolnay János) |
| A kilencvenes évek derekát a kormányzat jelentosen megemelte a nagy családok nyújtott kedvezményes lakásépítési támogatás összegét, ami sok roma család számára csillantotta meg a lakásépítés reményét. Ugyanakkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat létrehozott egy Kht-t azzal a céllal, hogy segítse a szükséges önrészt eloteremteni képtelen sokgyermekes roma családokat abban, hogy a támogatás segítségével építkezhessenek. Az is a Kht. célja volt, hogy koordinálja a munkákat, áttekinthetové tegye a pénzmozgást és gátat vessen a szociális lakásépítéseket kíséro visszaéléseknek.A projekt számszeru eredményeit, sikerét vagy kudarcát négy év elteltével sem lehet pontosan megítélni. A támogatás összegét a kormány nem indexálta, így annak reálértéke töredékére zsugorodott. A Kht munkája átláthatatlan, számszeru eredményei pedig kétségesek, mivel a projekt széttagolódott; a helyi megbízottak önállósították magukat és saját elveik szerint folytatták a munkát.
|
| Népismereti tudatlanság, avagy lelki, szellemi környezetszennyezés - itt és ma (Osztojkán Béla) |
| A Világunk cikke: Népismereti tudatlanság, avagy lelki, szellemi környezetszennyezés - itt és ma
|
| A Housing Program of the Social Housing PBC set up by the Nation-Wide Roma Self-Government (János Zolnay) |
| In the middle 1990s, the government considerably increased the amount of the housing construction subsidy, a non-repayable support, for large families, which raised hopes with many Roma families. At the same time, the Nation-Wide Roma Self-Government set up a public benefit company (PBC) in order to help Roma families with many children to collect the necessary own part of funds to obtain this matching subsidy and be able to build their homes. One of the PBC?s objectives was to coordinate activities, make transfers of funds transparent and stop the misuse of social housing construction subsidies.After four years of running, quantitative outcomes, success or failure of the project, however, are impossible to tell. The amount of the subsidy has not been indexed, thus its real value has shrunken to a fragment of the original value. The PBC?s activities are in-transparent and its figures of results are doubtful as the project has become very fragmented, and local representatives have started to work independently according to their own guidelines.
|
| Cigányság a holnap kapujában - Dunántúli cigány önkormányzatok konferenciája (Hosszú Andrea) |
| A Világunk cikke: "Cigányság a holnap kapujában"
|
| Program for primary prevention of non-communicable diseases in Kalocsa /The "Getting Healthy Together" or the "Kalocsa" -project/ |
| Choosing the "Getting Healthy Together" program we could not fulfill the requirement of having a typical roma centered program focusing on health in Hungary. Unfortunately, till now there were only few programs focusing on health and targeting directly roma in Hungary. Nevertheless, the Kalocsa-program is one of the largest programs in the latest years connected with health issues and maybe the first significant health promotion program in the country, which can be considered modern by its goals and means. Therefore, it is the first health promotion program, which was taken place among roma, as well. What is more, the program is significant just by size and targeted every inhabitant of the city among them more than 1000 roma. The Kalocsa project was not only one of the first health promotion programs in Hungary but one among the first health related projects financed by the World Bank in the region. Negotiations about the project had started already in 1992 or even earlier, but activities started only at the very end of 1994. The program was in full effect in 1996 and in 1997 and ended in 1999. Recently the program is under evaluation. The program was run in Kalocsa and in a village close to Kalocsa, Homokmégy. The hypothesis of the study is, that the project was not successful among gypsies due to its focus (health promotion) which is usually considered as a middle class hobby.
|
| Have to have a chance in order to prove - The Dutch Foundation?s Activity (József Kolompár) |
| This case study would like to introduce the activity of a foundation that was established by a Dutch man who lives in the Netherlands but spends 3-6 months in Hungary each year. Simple Dutch people have chosen a very important but rather hard mission. They aimed the improvement of the Roma?s living conditions that suffer badly from discrimination and social prejudice. They live in Hungary?s most backward area that is the mostly endangered by poverty. The foundation has been functioning for seven years and its leader has been actively participating in forming life in the area. Opinions are various about his activities. The Roma leaders say that if he were not here no one would help them. Experts, leaders of foundations and people living in the region think that his overall influence is harmful. Evaluating the activity of the Dutch Foundation was not simple due to two basic factors. First, since the foundation is a foreign organisation, the legal ground to study its work is limited. Second, the foundation supports 14 various programs in 22 settlements of the small region, all of which are isolated and hard to access. The authors of the study chosen three settlements with programs that are very typical of the foundation, including agricultural, milk and housing-improvement programs initiated by the Roma leaders. The case study tried to observe these programs according to four points of view found in Éva Kuti?s article, these are: particularity, paternity, amateurism and efficiency. It containes also interviews with the leaders of different Roma organisations, representatives of the minority self-government, leaders of the NHR foundation, Roma inhabitants, the mayor, the village notary, the librarian and the head of the Dutch Foundation: Kees Bakker.
|
| Complex Project of Hussar Roma Housing Estate in Nyíregyháza and Implementing Step by Step Educational Program in its Public Elementary School (János Zolnay) |
| Vice and virtue of Roma settlement?s reconstruction at Hussar housing estate in Nyíregyháza is typical model story in large Hungarian cities after political transition. Housing authorities try to cope with problems caused by themselves: previously they contributed to coming about a segregated Roma settlement by shaping flats in buildings totally unfit for human residence and allocating these flats tendentiously among Roma families. Municipality repeats that blunder; they elaborate a plan which intends to manage social problems by increasing residential and educational segregation of Roma community which would have a consequence of generating enormous problems for not only the Roma but for the city as a whole.. Stakeholders are exclude from decision making. On the other hand concrete measures might improve living and social condition of community. The potential dilemma of donors and experts is that effect of measured funded or supported by expertise is not predictable.
|
| Projects assisting the Roma in Hungary since the political transition |
| As yet, there has been little reliable information available on governmental and non-governmental projects assisting the Roma. Over the decade since the change of the regime, several ministries, public foundations, separate funds have launched programs specifically or partially targeted at the Roma. Our preliminary hypothesis that centrally funded programs are badly coordinated, are largely haphazard and in most cases the sponsors themselves are not interested in the results of the projects has been shaped by experience. here our attempt is to summarize programs launched since 1990, still running or closed, to create and publish a database to be developed and up-dated on an on-going basis that is able to help grant makers, grant applicants, beneficiaries, political decision makers as well as civil society controlling decision makers better orientate themselves in the jungle of programs and projects targeted at the Roma. It has been clear since the beginning that the data base cannot be complete so we have tried to concentrate on those problems of the Roma community in Hungary that we consider the gravest: Employment, Education, Housing, Health. Another basic objective has been to study some of the programs in depth. After thorough consideration and on the basis of earlier evaluation 12 programs have been selected that had been deemed as models worth to be followed. When selecting our sample of programs, we have tried to consider a number of aspects, yet we have been aware that picking 12 programs out of over 1400 would not allow for drawing general conclusions. Nevertheless, it is hoped that the yield from the case studies reaches far beyond the scope of the present study. Carefully weighing several factors, the following projects have been decided on for examination: Projects about employment, training, income generation and entrepreneurs-provision: Public Works, Job Club and Training in Pécs; Agricultural income-generating project in Bagamér; A vocational training, public work, income-generating program in Hajdú-Bihar county organized by the Association of Roma Leaders; Regional employment program in Nagykanizsa, financed by the Regional Labor Office. Income generating and entrepreneurs-providing project in 27 villages in Borsod-Abaúj-Zemplén county financed by a non governmental Dutch foundations; Social land program in Zsadány (Békés county) financed by the Ministry of Welfare. Education: Educational program in Hajdúhadház financed by the Ministry of Education and the Nation-Wide Roma Self-Government;?Step by Step' educational project in Miskolc financed the by the Soros Foundation and the Open Society Institution. Housing support, housing construction and housing estate reconstruction projects: Social housing construction project of the Social Housing Public Use Company set up by the Nation-Wide Roma Self-Government; Housing estate reconstruction, housing construction and ?Step by Step' education project at the Hussar (?Guszev') housing estate in Nyíregyháza. Health promotion projects: Training of family planning and vaccination of Roma children in Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén county);Health promotion program in Kalocsa (Bacs-Kiskun country).
|
| Deprivációk, romák és "underclass" (2001) (Michael S. Stewart) |
| A szerzo a cikkben nem tartja pontosnak a kelet-európai cigányság mint deprivált, azaz elnyomott réteg megjelenítését és az underclass észak-amerikai terminológia itteni alkalmazását. Kifejti a megközelítés általa vélt lényegét, és vitatkozik az emberi jogi aktivisták, valamint a társadalomkutatók által használt kétféle értelmezéssel. Bemutatja a szegénység kultúrája modell alkalmazását is.
|
