| Makro egyensúly és gazdasági növekedés - A romák helyzete (bb) |
| A roma populáció nem csak nagymértékű növekedés, hanem az aktív korúak arányának emelkedése előtt is áll. A romák száma a mai 700 ezerről 2050-re mintegy 1,2 milliósra nő. Elkerülhetetlen tehát, hogy a roma népesség a maitól lényegesen eltérő foglalkoztatási pályára kerüljön át. A mostani foglalkoztatottsági arányok fennmaradása esetén az előrevetíthető demográfia trendek mellett a folyamatok nem fenntarthatóak. A CEMI tanulmányának befejező részét közli az mfor.hu.
|
| A cigányság történelme közigazgatási vonatkozások tükrében (Dr. Pomogyi László) |
 | A Kethano Drom cikke: A cigányság történelme közigazgatási vonatkozások tükrében
|
| A rendszerváltás után |
| A "Cigánynak lenni Magyarországon Jelentés 2000" alapján készült történelmi áttekintés
|
| József foherceg cigány levelezése (Glonczi Erno) |
| A Világunk cikke: József foherceg cigány levelezése
|
| A magyarországi cigányok története. Az 1893-as összeírás |
 | Az 1893-as cigány összeírás eredményeinek rövid összesítése.
|
| JÓZSEF FOHERCEG A CIGÁNYOKÉRT (Dr. Sós István) |
| A 'József foherceg' cigány nevelésügyi tudományos szimpóziumon nagyjelentöségu, bevezeto elôadást tartott, dr. Sós István, az MTA Történelemtudományi Intézetének fomunkatársa. . Alábbiakban az eloadás legfontosabb részleteit közöljük.
|
| A CIGÁNYSÁG TÖRTÉNELMI HELYEA KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (DR. MEZEY BARNA) |
| "JÓZSEF FOHERCEG TÖRTÉNÉSZI SZIMPÓZIUM"-on elhangzott teljes eloadása
|
| A POLGÁROSÍTÁSBAN A CIGÁNYSÁG AZ EGYIK FOSZEREPLO (dr. Szabad György) |
| CIGÁNY TUDOMÁNYOS ÉS MÚVÉSZETI TÁRSASÁG KONFERENCIÁJÁNAK MEGNYITÓJA
|
| 48-as roma hosök (Lakatos Elza) |
| A Phralipe cikke: 48-as roma hosök
|
| A Roma's Life in Hungary Introduction From Conflict Towards a New Consensus |
| A Roma's Life in Hungary
Report 2000
Edited by Erno Kállai and Erika Törzsök
Consultant: István Kemény
Translation by Tim Wilkinson
|
| A Roma's Life in Hungary. History of the Gypsies of Hungary |
| A Roma's Life in Hungary
Report 2000
Edited by Erno Kállai and Erika Törzsök
Consultant: István Kemény
Translation by Tim Wilkinson
|
| A Roma's Life in Hungary. From the early twentieth century to 1945 |
| A Roma's Life in Hungary
Report 2000
Edited by Erno Kállai and Erika Törzsök
Consultant: István Kemény
Translation by Tim Wilkinson
|
| A Roma's Life in Hungary. Since the change in régime |
| A Roma's Life in Hungary
Report 2000
Edited by Erno Kállai and Erika Törzsök
Consultant: István Kemény
Translation by Tim Wilkinson
|
| A történettudomány szerepe a ciganológiai kutatásokban (Báthory János-Pomogyi László) |
| A történészként ismert kutatók kivételképpen rövid, foként forrásközlésekre szorítkozó cikket írtak a kérdésrol (6 MB pdf)
|
| A történettudomány szerepe a ciganológiai kutatásokban II rész (Báthory János-Pomogyi László) |
| A történészként ismert kutatók kivételképpen rövid, foként forrásközlésekre szorítkozó cikket írtak a kérdésrol (6 MB pdf)
|
| A Phralipe cikke: A cigány kérdés Magyarországon 1980 elott (Csalog Zsolt) |
| A cigány kérdés Magyarországon 1980 elott
|
| A Phralipe cikke: Talált szövegek |
| Talált szövegek
|
| Cigányok a felvilágosodás korában |
| A török uralom megszunésével, a Rákóczi-szabadságharcot lezáró megbékéléssel a XVIII. század elso felétol egy valóban új korszak kezdodött Magyarországon: a másfél évszázados háborúktól sújtott, romokban hevero országban lassan újra indult az élet, a spontán betelepülések és a tudatos telepítések megsokszorozták a lakosságot, s a nyugalmas állapotoknak megfeleloen minden tekintetben megkezdodött a fejlodés. Az államigazgatás is egyre inkább modernizálódott: 1723-tól a helytartótanács vette át az ország igazgatásának a feladatait. A rendteremtés egyik célpontja hamarosan a cigányság lett, amely a megfelelo körülményeknek köszönhetoen egyre nagyobb számban szivárgott be az országba.
|
| A cigányság 45 után |
| A II. világháborútól 1957-ig tartó korszak a kísérletezés és a tapogatózás idoszaka volt a helyi és az országos szervek részérol egyaránt: központi irányelvek híján a tanácsok65 a szükségletek és a lehetoségek szerint különbözo módon kezelték a többségi társadalomtól eltéro életmódú, többnyire telepeken lakó cigányokkal kapcsolatban felmerülo problémákat. Akadt példa atyáskodó segélyezésre és támogatásra, melyért cserébe a hatalom a társadalom többi részéhez való hasonulást várt el. Ezen idoszakból eroszakos áttelepítések és durva zaklatások sorát találjuk sok helyi tanács tevékenységében.
|
| Romák a középkorban |
| A magyarországi cigányság történetének az Európába való érkezéstol egészen a II. világháborúig legfontosabb kérdése a letelepítés. A mindenkori hatalom megkísérelte helyhez kötni a romákat azzal a céllal, hogy adót fizettessen velük, illetve katonáskodásra bírja a férfiakat.
A történelemben lehetoleg pontos évszámokhoz kötve népek hont foglaltak, uralkodókat választottak, csatákat vívtak, törvényeket alkottak, szomszédokat hódítottak vagy idegen hatalmak elott hódoltak. A felsorolt történet valamilyen hatást gyakorolt az emberek életére. Sok történész szerint csak azok a népek érdemesek feljegyzésre és történelemre, amelyek államot alkottak. Eszerint tehát a cigányoknak, államot sosem alkotva, nem lenne történelmük?
|
