A harmadik éve elkészült rangsorban az észak-amerikai ország az e-goverment terén jelentkező kezdeményezőkészségének és az elért eredményeknek köszönheti vezető helyét. Az Accenture szakemberei több szempontot is figyelembe vesznek, amikor az egyes országokat felkészültségük alapján besorolják. Egyebek mellett mérvadó, hogy milyen szolgáltatások érhetőek el a világhálón keresztül, mennyien érik el azokat, az ügyfélkapcsolati menedzsment rendszerek (customer relationship management - CRM) milyen módon épülnek a rendszerbe. Fontos továbbá az egyes kormányzati szervek e-érettsége is.
A tanácsadó cég mindezek figyelembe vételével találta a legjobbnak Kanadát. Mint a cég illetékesei kifejtették, a kanadai e-kormányzati rendszer bevezetése az ügyfélszolgálati stratégia függvényében eltérően lett kialakítva. Megoldották a mérési módszereket a szolgáltatások, a sávszélesség terén is, hasonlóan a rendelkezésre álló multi-csatornás kormányzati szolgáltatási rendszerekhez és a keresztcsatornás folyamatokhoz.
Sokat nyomott a latban a besorolásnál, hogy a kormány mind a polgárok, mind az üzleti szférával történő kommunikáció számára fontos csatornának nyilvánította a világhálót, és ennek megfelelően az egyéni azonosítókkal ellátott felhasználók számtalan ügyet tudnak online intézni. Ez is azt mutatja, hogy az állam úgy tekint az e-goverment rendszerre, mint a tágabb értelemben vett az állampolgárokat kiszolgáló és azokkal kapcsolatot tartó rendszerre, amelynek fejlesztése prioritásokat élvez.
A szigorú és külső szemlélők által nehezebben értelmezhető szempontok mellett érdemes áttekinteni, hogy kik is vannak még az élbolyban. A lista nem igazán tartalmaz meglepetéseket, hiszen meglehetősen erős a korreláció az általános internetes ellátottsággal.
A top tízbe ennek következtében Szingapúr, az USA, Dánia, Ausztrália, Finnország, Hong-Kong, az Egyesült Királyság, Németország és Írország került be. A listát böngészve két országot hiányolhatunk csak, amelyek minden egyéb, a webbel kapcsolatos rangsor élmezőnyében egyébként feltűnnek, Svédország és Dél-Korea azonban itt nem végzett a közvetlen élbolyban.
Mint a felmérésből kiderült, a fejlesztések mögött nem kis részben a politikusok jól felfogott érdeke áll, éspedig a választói elégedettség növelése. Ez megfelelően elkészített rendszerek esetében ugyanis könnyíti mind a hivatalok, mind az adott ügyet intézni kívánók dolgát. Ezért sem véletlen, hogy a jól átgondolt és sikeresen bevezetett rendszereket mindenütt támogatják – nincs ez másképp Magyarországon sem.
Az elégedettség Kanadában számokban is mérhető és elsöprő, tudniillik a vállalatok 93 százaléka, míg a magánszemélyek 83 százaléka mutatott megelégedettséget az online kormányzati rendszerek használata kapcsán.
Érdekes, hogy emellett egy másik, a választók számára oly kedves megnyilvánulásnak is hangot adtak több helyen az állami adminisztráció döntéshozói. Minden második utalt arra, hogy az e-kormányzat elterjesztése az adófizetőknek nem kizárólagosan kényelmes, de pénzt is meg lehet vele takarítani. Így később a beszedett adók a túlzott bürokrácia fenntartása helyett más hasznos célokra fordíthatóak.
Bár a kanadai szinttől még messze vagyunk, a legfontosabb hazai ellenőrzési szervek vezetői egyetértenek abban, hogy munkájukat nagymértékben segítheti az elektronikus kormányzás elterjedése, amely lassan a kormány munkájában is elterjedni látszik.
Oldalainkat 6 vendég és 0 tag böngészi